Baba_a_dombban_házakkal.jpg

2012. szeptember 20-án körülbelül 1000 helyen mutatják be 50 különböző országban azt a dokumentumfilmet,   amelyik egy világviszonylatban égető problémával, a szülő nők és az újszülöttek emberi jogi kérdéskörével foglalkozik.

A Freedom for Birth - Legyen szabadság a szülésben, születésben!  című, 60 perces dokumentumfilmben a szülés körüli ellátás szakértői, emberi jogi képviselői és maguk az anyák szólalnak meg, mindannyian a rendkívül időszerű és szükséges radikális változtatásért kiáltva.

2012 tavaszán Hágában rendezték meg  A szülés, mint emberi jog című nemzetközi konferenciát, amelynek nyitó beszédében Hermine Hayes-Klein amerikai ügyvéd, a program főszervezője a következőket mondta: „A szülés körüli ellátás gyakorlata a világ számos országában megkérdőjelezhető. Nők millióit küldik akarata ellenére kórházba, kényszerítik háton fekve szülni, vetik alá beavatkozásoknak. A szülészek és szülésznők sokszor saját kényelmükre vagy a kórház anyagi előnyére való tekintettel végzik az egyébként szükségtelen gyógyszeres és művi beavatkozásokat. A nők egyre inkább ismerik fel világszerte, hogy a szülés valódi természete nem ilyen, és nem is kell ehhez hasonlónak lennie. A biztonság ára nem a nők figyelmen kívül hagyása és nem a nőkkel szembeni erőszak.”

A brit film készítői, Toni Harman és Alex Wakeford Geréb Ágnes magyar bába köré építették föl mondanivalójukat, akit az otthonszülés körüli bábai tevékenysége kapcsán ítéltek el. Az egyik érintett édesanya, Ternovszky Anna, amikor második gyermekét várta, beperelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság elmarasztalta Magyarországot, Ternovszky Anna megnyerte a pert. Ez a kulcsfontosságú győzelem a szülés és születés ügyére világszerte komoly hatással bír.

Toni Harman, az egyik rendező ezt mondja: „A Ternovszky kontra Magyarország ügyben született döntés értelmében, Európában minden nőnek törvényes joga, hogy maga válassza meg, hol és hogyan szüljön. Amennyiben egy nő úgy érzi, hogy az ő emberi jogait sértik, mert nem teszik számára lehetővé a választást, kérheti a törvény védelmét a jogait illetően. A Legyen szabadság a szülésben, születésben! című dokumentumfilm bemutatásával reményeink szerint nők sokasága ébred rá az őt megillető jogaira, így a filmünkben rejlő forradalmi erő gyökeres változást hoz majd a szülés körüli ellátásban, ami maga lesz az anyák forradalma.

Cathy Warwick, a Királyi Bábakollégium igazgatója (Royal College of Midwives, RCM) így nyilatkozott: „A biztonságos szülés minden nő alapvető emberi joga. Ebben sajnálatos módon  nők és kisbabáik milliói nem részesülnek. Az emberiség nagy hiányt szenved azokból a szülésznőkből és bábákból, akik a nők ezen emberi jogait szaktudásukkal biztosítani tudnák. Világviszonylatban égető szükség lenne az egyes országok vezetőségének a helyi várandósgondozás és bábaképzés fejlesztésére. Minden ország vezetőinek támogatnia kellene a szülésznőket és a bábákat! Bízom benne, hogy ez a film, amelyet a RCM is fölkarol, előremozdítja, hogy azok is részesülhessenek szakképzett szülésznők és bábák általi szülés körüli ellátásban, akik most ebben hiányt szenvednek.”

Lesley Page, a Királyi Bábakollégium elnöke hozzátette: „Túl sok nő hal meg vagy szenved amiatt, hogy nincsen megfelelő szülészeti ellátás. Ez elfogadhatatlan, és kérek minden kormányt, hogy nyújtson  a várandósság és a szülés folyamán a nők számára biztonságos ellátást, mert ez a nők alapvető emberi joga.

Hayes-Klein szerint a Legyen szabadság a szülésben, születésben! megadja a választ arra, hogyan lehet megváltoztatni a rendszert. A szülés körüli ellátás akkor fog megváltozni, ha a nők ráébrednek arra, hogy joguk van a valóban őket szolgáló segítségre a szülésük folyamán és ehhez a jogukhoz ragaszkodni is fognak. A szülés akkor fog a helyére kerülni, amikor a nők szembeszállnak az igen gyakori megaláztatással, visszaéléssel, túlkapásokkal és azt mondják: elég volt!”

Alice Dreger , Professor of Clinical Medical Humanities & Bioethics / Klinikai Orvostudományok Humán és Bioetika Tanszékének professzora 2012 március 20.-án a "The Atlantic" amerikai online újságban megjelent cikke és cikkének fordítása:

 Minél kevesebb a beavatkozás, annál tudományosabb a szülés

 

 Hbirth_2.jpgA tudományos ismeretterjesztő anyagok újra és újra alátámasztják, hogy a beavatkozások mind az anyára, mind a gyermekére nézve egyaránt kockázatemelő, és nem kockázatcsökkentő hatásúak.

Ha megkérdezem az orvostanhallgatóimtól, hogyan írnák körül azt a nőt, aki nem szülészorvost, hanem bábát választ a szüléséhez, általában hosszú pamut szoknyát viselő, copfba fonott hajú, bio-vegetáriánus, jogázó, akár VW mikrobuszt vezető nőt képzelnek el. Akire végképp nem gondolnának, az a tudományosságot mindennél előbbre helyező, mindenevő, nadrágot hordó nő.

Nem tudták hová tenni az információt, amikor elmondtam nekik, hogy valójában egyetlen oka volt annak, hogy jómagam és a párom – aki akadémikus belgyógyász - lecseréltük a szülészünket egy bábára.  Ez az ok pedig a következő volt: A bábánk hozzáállása tudományosan megalapozott volt, a szülészorvosunké nem.

Sok-sok orvostanhallgató, hasonlóan az amerikai páciensek többségéhez, összezavarja a tudományt a technológiával. Tudományos megalapozottsággal orvosnak lenni szerintük egyet jelent azzal, hogy a pácienst rábeszélik a lehető legtöbb elérhető technológia bevonására. Ez azonban veszélyessé teheti az orvosokat. Ugyanis a tudományos ismeretterjesztő anyagok újra és újra alátámasztják, hogy a beavatkozások az anyára és a gyermekére nézve egyaránt kockázatemelő, és nem kockázatcsökkentő hatásúak.

A legtöbb szülésre készülő nő ennek nincs tudatában, még akkor sem, ha a választott szülészorvosa viszont igen. Valójában ezek a nők is ugyanazt akarják, mint amit én is akartam: biztonságos lefolyású szülést mind a magam, mind pedig a gyermekem számára. Úgy tűnik azonban, hogy senki nem mondja el ezeknek a nőknek, hogy hiteles adatokra alapozva melyik a legjobb módszer. Míg a barát részéről egy fél pohár bor odakínálása gondatlan veszélyeztetésnek tűnhet, a szülészorvos által szükségtelenül felajánlott császármetszés vagy a kockázatos beavatkozások hősiesnek számítanak.

Hbirth_1.jpg

Amikor 2000-ben várandós lettem, a párommal együtt utánanéztünk a tudományos orvosi szakirodalomban, hogyan tehetünk a legtöbbet a gyermekünk és az én biztonságomért a várandósság és a szülés alatt. A következőket találtuk: Fontos, hogy sokat sétáljak a várandósságom alatt, továbbá a vajúdás közben is. A vajúdás alatti séta általában lerövidíti a vajúdás idejét és csökkenti a fájdalmat. Várandósságom alatt jó, ha rendszeresen ellenőrzik a súlyomat, a vizeletemet, a vérnyomásomat és a haskörfogatomat, azonban el kell kerülnöm a hüvelyi vizsgálatokat. Ameddig a várandósságom alacsony kockázatú, az ultrahangvizsgálatokkal sem kell foglalkoznom, hiszen az ultrahangvizsgálat nem javítja a kisbabám vagy az én egészségi állapotomat, ellenben további vizsgálatokhoz vezethet, amik viszont ránk nézve egyértelműen előnyök nélküli kockázatot jelenthetnek.

A legjobb tanulmányok szerint továbbá az alacsony kockázatú várandósságomat követő szülésemkor egyáltalán nem kell, hogy szülésmegindítás, gátmetszés, vajúdás alatti folyamatos szívhang-regisztráció (CTG) történjen, nem ajánlott a fájdalomcsillapítás, és egészen biztosan nem kell indokolatlan császármetszés. Guggoló pozícióban ajánlott viszont szülni, és jó, ha van egy doulám, vagyis egy „laikus asszonytársi segítő”, azaz, vajúdást támogató személy, aki a vajúdás és a szülés alatt végig velem foglalkozik. (Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy alacsony kockázatú szülésnél a doulák jelenléte elképesztő hatékonysággal képes a fájdalom csökkentésére. Egy szülészorvos szellemes megjegyzése, hogy ha a doula gyógyszer lenne, az lenne illegális, ha nem kapna belőle minden egyes várandós.)

süti beállítások módosítása